A Kápolnásnyék alaposan ráijesztett a szép számú mányi szurkolótáborra a hétvégén, hiszen szűk húsz perc alatt kétgólos előnyre tett szert. Pál vezetésével azonban talpra állt a Mány.

A Mány facebook oldalán a következő tudósítás jelent meg:
„Egy utolsó hazai meccs az évben, mindig kicsit más, mindig picit ünnepélyesebb mint a többi. Bár játszottunk sok jó mérkőzést az ősszel, hazai pályán kissé kiegyensúlyozatlanok voltak az eredményeink, nem ismételgetem magam, fogjuk rá arra, ismerkedünk az otthonunkkal 🙂

Vasárnap is kemény meccs várt ránk, hiszen az a Kápolnásnyék érkezett, amely évek óta, erős középcsapatnak számít, és tud bárki ellen jól, és eredményesen játszani. Ezen a szinten korszerű, és összerakott csapat, minőségi játékosokkal, kellő gyorsasággal, fiatalsággal és rutinnal ötvözve. És nem vagyok próféta, de egyre jobb csapat lesz! Szóval oda kellett tennünk magunkat, hogy jól sikerüljön a velős, őszi, hazai évzáró. A mieinket, jó közösség, és jó „anyag” lévén, feldobta a meccs előtti fotózás, az új szerkó, az ünnepélyesen, öregfiúk által elvégzett kezdőrúgás. Látszott a srácokon, ma nehéz lesz itt nyerni, legyen bárki az „ellen”..

Mégis, alig kezdődött meg a csata, Pekker spori, könnyű szívvel adott egy szabit, miután Herczeg Laci szabályosan „fosztotta meg” a kapunkra támadó attakert a labdától. És ahogy ilyenkor lenni szokott, Szilasi Milán szabadrúgása, be is akart menni Viktor ketrecébe, 0-1. Sok időnk nem volt agyalni a gólon, szerencsére volt lehetőségünk bőven, az más kérdés, hogy körbelőttük a temető felőli kaput az első negyedórában, így Mészáros kapus maximum abban fáradt el, hogy átmászott a földkupacokon. Aztán a 18. percben, sok kihagyott mányi sansz után, Varga József fejezett be egy korszerű kontrát, így már kettővel „mentek” a vendégek. No megint nyalóka, gondolták sokan, a kék-fehér szurkerek…

Szerencsére a mányi fiúk nem így érezték, volt spiritusz, mentünk, akartunk, és benne volt a levegőben, hogy jön az első dugó. Létkérdés volt szünet előtt, mert erőt adhat a folytatásra. A 35. percben, a sáros, mély talaj még a lasztit is megviccelte, hiszen ijedtében felmászott egy vendég védő kezére. Pekker úr a tizenegyes-pontra invitálta a labdát, amelyet aztán Pál Zolika, magabiztosan juttatott el, a jobb oldali a cél-állomásra, 1-2. No így még izgibb lett a szappanopera, szünetben lehetett mindkét öltözőben agyalni a folytatáson.

A második etap is huszáros rohamokkal kezdődött, inkább a nyéki térfélen pattogott a kis pettyes, de a vendég kontrákkal is meg kellett küzdeni, a Gergő és Laci vezérelte hazai „defens”-nek. Szóval a körülmények -sár, hideg, labda, ellenfél :)- ellenére, jó kis meccs kerekedett ki. Zolika látványos, féloldalas lövésén ámultak a szurkerek, az utca felőli keresztléc azonban „elé ugrott” a meccs lövésének. Aztán az 58. percben, Zoli labdája, négy nyéki védőt is ki akart kerülni, bumerángként jutott el Jakab Tomihoz, aki régi önmagát idézve, bedurrantotta azt a vendég kapuba, 2-2. Parádés passz, remek befejezés volt!

A hátralévő fél óra, nem nélkülözte az izgalmakat, mindkét alakulat eldönthette volna, Viktor és Mészáros kapus is nagyokat védett, a védelmek is jól állták a sarat… Az utolsó pillanatban a mányi kapus védett hatalmasat, Szilasi szabadrúgásánál, így maradt a döntetlen, ami egy egységet ér, ide is-oda is.

Talán csalódottak mindkét oldalon, hogy nem sikerült győzni, de úgy érzem, mindkét fél megtett mindent a három pontért, így törvényszerű hogy csak egy lett belőle 🙂 Nehogy már valaki ne kapjon… Összességében, egy érdekes, tanulságos meccs volt, szurkolói szemmel nézhető, és izgalmas, amely után a mányi fiúk megvendégelték a szurkereiket egy Gergő által elkészített vacsorára. Együtt vagyunk, a szimpatizánsok szeretik a klubot, jó a közösség, és ez a legfontosabb. A többi csak száraz matematika!

Ifi csapatunk, remek, összeszedett és akaratos játékkal, szombaton, 6-1 arányban legyőzte a Ráckeresztúr csapatát! Jó játék volt gyerekek, gratulálunk, csak így tovább!

Néhai Nagy Imre, 1958-ban mártírhalált halt miniszterelnököt idézve:
„Csapataink harcban állnak (…) Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”
Hajrá, Mány!”

Mány – Kápolnásnyék 2-2 (1-2)
Vezette: Pekker Bálint

Mány: Sátori – Szabó L., Jakab, Birta, Herczeg L. – Oláh A. (Budai R., Farkas R.), Doma, Apostagi, Mohácsi – Radovics, Pál Z.
Kápolnásnyék: Mészáros D. – Peszeki, Salacz Z., Nagy Z., Peng (Silhány T.) – Szilasi, Varga J., Silhány F., Molnár G. (Jung) – Ribi (Kovács M.), Konczi. Vezetőedző: Menus Tamás

Gól: Pál Z. (35′), Jakab (58′) illetve: Szilasi (4′), Varga J. (18′)

Mány - Kápolnásnyék

kép 1 / 73

Fotók: Budai Barbara és Ferenc Majzik