Szégyen! Nem állt ki a Rácalmás a Velence ellen!
A sereghajtó Rácalmásnak a Velence otthonában kellett volna pályára lépni a hétvégén, ám a vendégek nem értesítették róla ellenfelüket, hogy nem utaznak el, egyszerűen nem jelentek meg a találkozó helyszínén.
Menus Tamás, a Velence vezetőedzője a következőképp nyilatkozott, melyt változtatás nélkül közlünk:
„SZÉGYEN!
A 23. forduló nyitónapján a Velence SE a Rácalmás csapatát fogadta (volna). Egész héten gőzerővel dolgoztak a pályamunkások, hogy a lehető legtökéletesebb állapotba hozzák a gyepet, illetve a vezetőség egy finom babgulyással és egy pohár üdítővel/sörrel kedveskedett a kilátogató szurkolóknak. Az időjárás kegyes volt hozzánk, verőfényes napsütés, parádés pálya, mosolygó gyerekek, egymást ugrató szurkolók várták, hogy idén másodszor lássák a csapatot itthon játszani.
Negyed 5-kor már éreztük, hogy itt valami nincs rendben,a hazai játékosok tűkön ülve várták a kezdő csapat kihirdetését, a szomszéd öltözőben viszont síri csend honolt. „Lehet, hogy nem jönnek el?” hangzott el valakitől a kérdés. „Dehogyis nem, igaz, hogy a múlthéten nagy pofonba szaladtak bele, de ismerjük Lieszkovszky Józsefet, ő egy komoly edző, nála nem fordulhat elő ilyen szégyen.”
Szerencsére az egyik „spori” ismerőse az egyik rácalmási játékosnak, és gyorsan váltottak is néhány üzenetet, hogy most mi a helyzet, mikorra érnek ide. A játékos elmondta, hogy ők nem jönnek, mert nem voltak meg 11-en. Már magában az a tény is elfogadhatatlan, hogy egy csapat nem játsza le a mérkőzését, de az, hogy senki sincs a vezetőségben, aki tájékoztatná az ellenfelet, hogy ne haragudjatok, de nem megyünk, na ez az igazi SZÉGYEN!! (és ez vonatkozik a tisztelt edző úrra is)!
Hol van itt a sportszerűség, hol van itt a tisztelet egymás és a sport iránt? Mi itt Velencén nem a kiütéses győzelmet sajnáljuk, hiszen a futballban minden előfordulhat, a kicsi legyőzheti a nagyot, hanem azt, hogy megfosztottak minket a futball élményétől. Mi nem profik vagyunk, a mi igazi fizetségünk az az, hogy 90 percig nem kell a hétköznapi problémákkal foglalkoznunk, hanem azt csinálhatjuk, amit igazán szeretünk, FOCIZUNK! Persze a 3 pont így is meglett, de ez így keserédes győzelem volt…”