Az amatőr foci nem profi foci, a játékvezetők, vezetőségi tagok nem különb emberek, mint a csapatok játékosai vagy a szurkolók, és itt lenne az ideje ezt mindenkinek tudomásul venni.

Az elmúlt néhány évben közzétett cikkeink kapcsán néhányan felháborodásuknak adtak hangot. Jellemzően olyanokról van szó, akik nem olvassák el a teljes cikket, vagy nem képesek a sorok között olvasni.

Ezek a cikkek nem pusztán azért születnek, hogy lájkokat kapjunk, mivel bár meglepőnek tűnhet, a lájkok pénzre konvertálására nincs lehetőség. Inkább szeretnénk felhívni néhány problémára a figyelmet. Alapvetően ugyebár nem az a probléma, hogy van-e négy szögletzászló vagy nincs, hanem hogy ha e felett szemet lehet hunyni, akkor miért nem lehet más dolgok felett is szemet hunyni? S hogy melyek ezek a dolgok, arra alább részletesen ki is térnénk.

Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek

Mielőtt kétségek ébrednének az Olvasóban, hogy ki Jupiter, öntsünk gyorsan tiszta vizet a pohárba: a játékvezetők és általában a döntéshozók. Szentek és sérthetetlenek, amennyiben valamilyen hibára, hiányosságra hívjuk fel a figyelmet, össztűz alá kerülünk.

Nem volna mindezzel probléma, ha egyenlő elbírásárban részesülne mindenki. Ez azonban rögtön azon a ponton sérül, amikor:

– a játékosok büntetései nyilvánosságra kerülnek név szerint, de a játékvezetőké nem;

– az edzők büntetései nyilvánosságra kerülnek név szerint, de a játékvezetőké nem;

– a csapatvezetők büntetései nyilvánosságra kerülnek név szerint, de a játékvezetőké nem;

– egyes esetekben még a szurkolók vétkei is nyilvánosságra kerülnek név szerint, de a játékvezetőké nem.

Pedig ahogyan a játékos, a szurkoló, az edző, a csapatvezető, úgy a játékvezető is csak ember. Még ha tudása legjobbját nyújtja, akkor is hibázik. A játékvezető nem közszereplő, mégis különleges bánásmód illeti.

A megoldás egyszerű volna: vagy nyilvánosságra kellene hozni a játékvezetők büntetését, vagy meg kellene szüntetni a játékosokról, szurkolókról, edzőkről, csapatvezetőkről, edzőkről vezetett nyilvános szégyenlistát. Olyan nehéz volna kiegyenlíteni a mérleg két serpenyőjét?

Az amatőr foci nem profi foci

Elég nyilvánvaló, hogy egy falusi csapat, amely az isten háta mögötti településen próbál részt venni a különféle pontvadászatokban, nem azért nem biztosítja az elektronikus jegyzőkönyv használatának lehetőségét, mert szarik mindenre. Jellemzően ilyenkor valamilyen technikai hiba lép fel.

Egy városközpontban található irodából talán nehéz elképzelni, de van olyan, hogy nincs egy adott pontján egy falnuak térerő. Bár a reklámok azt sugallhatják, hogy Magyarország minden pontján tökéletesen lehet internetezni, a valóságban azért más a helyzet. Érdemes minderről személyesen meggyőződnie annak, aki ezt nem hiszi.

Mindennek ellenére hétről hétre lehet olvasni az Értesítőben azt, hogy írásbeli figyelmeztetésben részesítik a csapatokat az elektronikus jegyzőkönyv használatának lehetőségét. Miért? Mi ennek az értelme?

Bár érthető okokból jó, ha vannak rendezők egy mérkőzésen, tényleg számít az, hogy 6, 8 vagy 10 személy vesz fel sárga mellényt egy 28 nézővel lebonyolított bajnoki mérkőzésen? Bárki biztonságosabban fogja magát érezni azért, mert egy 82 éves öregúrra ráadnak egy ilyen mellényt? Mit fog tudni tenni akkor, amikor kitör a balhé egy mozgásában korlátozott személy? Jó erősen kiabál, hogy héééé?

Egy szurkoló miatt nem kéne százezrekre büntetni egy-egy csapatot

Nagyon nagy kérdés, hogy amikor egy kontrollját vesztett szurkoló obszcén kifejezésekkel illeti a játékvezetőt, miért kell egy egész csapatot büntetni tízezrekre, százezrekre? Érdemes az Értesítőben megjelent összeg mellé beleszámítani a szövetségi ellenőr költségét is, ami nem egy filléres tétel.

Mit tehet arról egy vármegyei csapat, ha valaki nem fér a bőrébe? Felszólíthatják, hogy fejezze be az illetlen viselkedést. És ha nem teszi? Tegyük fel, hogy Kecerakoncának van egy szurkolója, aki lelkes, csak éppen nem válogatja meg a módját, hogyan szurkol a csapatának. Kecerakonca játékosainak már ki van a hócipője az egésszel, a klub vezetősége sem örül, ha meglátja ezt az ominózus vezérszurkolót. Ő azonban minden kérés ellenére hajthatatlan, már a második percben elküldi a játékvezetőt válogatott káromkodások kíséretében melegebb éghajlatra.

A hazai mérkőzésről még csak kitilthatják a kecerakoncaiak, és mit csináljanak, amikor idegenbe kíséri el a csapatot Baranyaberenyére? Fogják le? Kötözzék ki egy pályától távoli fához, amíg véget ér a meccs? Önbíráskodjanak? Hívjanak hozzá rendőrt? Tényleg, ki mit javasol? Mert ha kimegy az a bizonyos szurkoló Baranyaberenyére, majd olyasmit kiált a játékvezetőnek, amit nem kellene, bizony meg fogják büntetni a kecerakoncaiakat. S ha nincs szerencséjük, akkor még a baranyaberenyeieket is.

Ha már név szerint tudják, hogy ki az elkövető, nem volna érdemes inkább rendőri intézkedést foganatosítani vele szemben? Netán polgári peres eljárást indítani? Mi értelme annak, hogy anyagilag lehetetlen helyzetbe hoznak egy-egy klubot, beleértve annak több tucat játékosát és normális szurkolóját egy-egy renitens, jól megnevezhető személy miatt?

A rosszul megválasztott mérkőzésnapok problémája

Nem véletlen az, hogy írunk olykor a rosszul megválasztott mérkőzésnapokkal kapcsolatos problémákról. Ide tartozik a bajnokságok indokolatlanul korai kezdése.

Aki járt már vármegyei futballpályán az tudja jól, hogy milyen állapotban van egy átlagos pálya februárban. A téli csapadék halmazállapottól függetlenül egy saras egyveleg alakul ki a játéktéren, amin ha mérkőzéseket bonyolítanak le, az rányomja a teljes tavaszi szezonra a bélyegét.

Teljesen nyilvánvaló, hogy vannak fent meghozott, nevezzük nevén a gyereket: MLSZ által meghozott szabályok. Ezeket rendkívül kényelmes betartani. De valóban nem volna lehetőség jelezni azt, hogy például a vármegyei hármas bajnokságok kezdődhetnének mondjuk két héttel később? Kit zavarna, ha az eb-vel egy napon lennének vármegyei mérkőzések? Még a végén leülnének a csapatok közösen megnézni a vármegyei rangadó után megnézni egy eb-meccset is? Vagy tényleg azt gondolja valaki, hogy Marco Rossi a vármegye háromból fog valakit beválogatni?

Belátásra volna szükség

Még egyszer hangsúlyozzuk: az amatőr foci nem profi foci. Itt nincsen VAR, nincs a mérkőzésekre beléptető kapu, retinaszkenner és gólvonal-technológia sem. Talán azért sem kellene túráztatni a csapatokat, mert négy centivel alacsonyabb az egyik kapu, elvégre mindkét csapatnak alacsonyabb. Az sem feltétlenül égbekiáltó probléma, ha két percet gyalogolni kell az öltözőtől a pályáig, és nem biztos, hogy az a világ legégetőbb problémája, hogy a kispadok a pálya melyik oldalán vannak. Egyszerűen nem  lehet és nem is kell minden szabályt betű szerint betartani, betartatni sem a játékvezetőknek, sem felsőbb szintekről.

Nem gond, ha görbe a vonal vagy ha nincs szögletzászló. Talán az sem kellene olyan hatalmas problémának lennie, ha az eredmény nem vasárnap kerül fel az online felületre, csak hétfőn. És bizonyosan azt is túl lehetne élni, ha 10 helyett 8 ember öltözne sárga mellénybe.

Mire volna szükség? Egy kis toleranciára, egy kis megértésre. Egy kis emberségre… És arra, hogy a csapatoknak ne a szekírozása menjen, a játékosok, szurkolók, edzők, csapatvezetők legyenek éppúgy emberszámba véve, mint a játékvezetők. Mert elvégre a játék lenne a lényeg.

Miért volna erre szükség? Hogy ne fogyjon tovább rohamosan a csapatok létszáma. Könnyű azt mondani, hogy a gyerekek, felnőttek már nem akarnak focizni, de nem lehetne tenni is azért, hogy akarjanak?

Nyitókép: Pixabay