Drámai mérkőzésen bukta el a győzelmet a Kápolnásnyék.

A Csór tudósítója így írt:

„Intő jel volt a bicskei fiaskó? Kisiklás, vagy a vakvágány kezdete? A Kápolnásnyék elleni mérkőzés főleg erre a kérdésre volt hivatott választ adni. Látva az összeállításunk és a kispadunk hosszúságát, volt okunk reménykedni. Így álltunk fel:

Kalapács – Bogdány (Mázsa 20.p), Báles, Cserna, Balázsik (László 46.p) – Zs. Nagy Norbert (Tolnai 60.p), Pécsi (Potornai 64.p), Zs. Nagy Balázs, Kásler – Kaufmann, Budai

Már a 2. percben odaérhettünk volna, ugyanis egy veszélyes Pécsi szabadrúgás után Cserna kissé kisodródva a kapus kezébe fejelt. A 11. percben a két Zs. Nagy játszott össze. Balázs tekert be az ötösre, Norbert pedig fölé fejelt.

A 16. percben kiugrott a vendégek egyik csatára, majd Kalapács szépen védett. A kipattanót a nyékiek szerezték meg, majd az erősen középre tekert labdát Peng röptében spiccelte a kapunkba, 0-1.

Mit ne mondjak, ez a gól nem jött jól. Ezek után a játékunk gyakorlatilag eltűnt. Pontatlan passzok, némi meddő mezőnyfölénnyel ízesítve. De ez a fölény aztán a félidőig el is füstölgött.

A második játékrész nekünk indult jobban. A csereként beállt László törtbe a 16-oson belülre, de a lövése keresztben elsuhant a kapu előtt. Azt hiszem mindent elmond a mérkőzésről, hogy a következő említésre méltó esemény a 76. percben történt. Egy vendég kontra után Kalapács fogott újra ziccert.

Kezdett minden a tavaly novemberi Mór II. elleni meccsre hasonlítani. Akkor volt olyan érzésem, hogy akár reggelig is próbálkozhatunk, akkor sem szerzünk gólt. Az utolsó 10 percre fordulva aztán némi izgalom a pályán… Az egyik szurkoló a fű alatt próbált meg beosonni a gyepre. Természetesen nem balhézni akart, csak eszébe jutott, hogy pár hete egy százast elvesztett a büntetőpont közelében.

A 86. percben Potornai lőtt távolról, de enyhén fölé célzott. Szó se róla, próbálkoztunk becsülettel, de ma ezért úgy tűnt, hogy nem jár pont. A játékvezető bemutatta a 4 perces hosszabbítást.

Ekkor Potornai az oldalvonal mellől belöbbölt egy labdát az ötösre, ahol Kaufmann olyan egyedül maradt, mintha lefújták volna a meccset. De ha ott volt, akkor gólt is fejelt a hosszúba.

Így is lehet. Rendkívül meddő mezőnyjátékkal, némi szerencsével sikerült itthon pontot menteni. A vendégek nagyon tudatosan védekeztek, s amikor lehetett, kontráztak. Így aztán maradt a hazai veretlenség.”

Csór – Kápolnásnyék 1-1 (0-1)
Csór, vezette: Szabó Dániel

Csór: Kalapács – Balázsik (László 46.), Zs. Nagy (Tolnai 60.), Cserna, Pécsi (Kásler 64.), Báles, Budai, Kásler, Bogdány (Mázsa 20.), Kaufmann. Vezetőedző: Pécsi László
Kápolnásnyék: Mészáros – Peng (Varga János. 73.), Kharboutli, Silhány, Bakonyi, Ribi, Varga József, Ódor, Molnár, Szentgyörgyi, Czottner. Vezetőedző: Höltzl Richárd

Gól: Kaufmann (91.) illetve: Peng (17.)

Forrás: A csóri labdarúgás története (Facebook)