Obuch Zoltán hibája eldöntötte a bajnoki cím sorsát?
A Bicske II. profitálhat a Velence II. és a Dinnyés összecsapásán történtekből.
A játékosok kötényt kapnak, a csatárok luftot rúgnak, büntetőt hibáznak, a kapusok potyagólt nyelnek be. Mindez része a játéknak. Megírjuk ezeket, felemlegetjük őket, jót nevetünk rajta. Meg lehet-e írni egy játékvezető hibáját? Úgy gondolom, igen…
Az eredeti küldéstől eltérően Obuch Zoltán sípszavára indult útjára a labda Dinnyésen. A helyi csapat a harmadik helyről várta a Velence II. elleni derbit, a velenceiek előnye négy pont volt a találkozót megelőzően.
A találkozó elején a velenceiek birtokolták többet a labdát, mégis a Dinnyés szerzett vezetést, amikor a 40. percben Pintér passza után Kamocsa látványos mozdulattal vette át a labdát, majd nagy gólt ragasztott a léc alá. A Velence II. csapatának leginkább szögletek után nyílt lehetősége a gólszerzésre, de Pál rendre célt tévesztett, vagy Berényi tudott hárítani.
A szünet után sokáig nem változott az eredmény, mígnem a hajrában egy egyértelmű eset után fordítva ítélt Obuch Zoltán játékvezető. A 78. percben a labda egyértelműen velencei játékosról hagyta el az alapvonalon a játékteret, amit jól jelzett, hogy a Velence II. játékosai egy emberként indultak vissza saját térfelükre. Obuch játékvezető azonban szögletet ítélt, a sarokrúgást követően pedig nem tudtak felszabadítani a dinnyésiek, s végül Kovács Tamáson megpattanva került a kapuba a játékszer.
Obuch ezt követően megmutatta, hogy nála van annak a bizonyos kisméretű helységnek a kulcsa, s hosszas, teátrális magyarázkodással próbálta nyugtatni a kedélyeket, bizonygatva a maga igazát. Végül még néhány sárgát is kiosztott, majd 1-1-es végeredménynél fújta le a találkozót.
Tévedni emberi dolog. Ám nem mindegy, hogy az ember az akciós teljes kiőrlésű kenyér helyett vesz nem akciós félbarnát, vagy egy hatpontos bajnoki rangadón perdöntő, meglehetősen egyértelmű helyzetben néz el valamit. A dinnyésiek ettől függetlenül bevihették volna a győztes gólt, hiszen a végén nagy helyzetben védett a velencei hálóőr, s a végén egy szöglet után a kapufán csattant a labda. Mi több, az is igaz, hogy a játék képe alapján a döntetlen igazságosnak mondható. Mégis felemás érzése van az embernek, ha egy ilyen döntés befolyásolja a bajnokság végkimenetelét.
Velence II. – Dinnyés 1-1 (0-1)
Dinnyés, vezette: Obuch Zoltán
Velence II.: Hajdú T. – Silhány, Kovács M. (Tóth Benjamin 53.), Őri (Kocsis 53.), Németh (Bánóczki 64.), Pál (Horváth 78.), Peszeki, Baranyai, Bakonyi, Melczer, Jung (Trautmann 46.). Vezetőedző: Serhók György
Dinnyés: Berényi – Kovács T., Veress, Csicsári (Tóth Bence 46.), Sági, Pintér, Becséri, Malasics, Kamocsa, Marton (Tóth Balázs 69.), Hajdú B. Vezetőedző: Kovács András
Gól: Peszeki (78.) illetve: Kamocsa (40.)
2 comments
Ez mind szép és jó! Hibázni emberi dolog, elnézett egy kirúgás/szöglet szituációt. Ha így nézzük, a védők is hibáztak, nem tudtak egy szögletből felszabadítani, pedig lett volna lehetőségük, de elhibázták. A másik, hogy azt nem írják le mekkora ziccereket hagytak ki, amik simán eldönthették volna a meccset, nem, inkább fogjuk a játékvezetőre, mert egyet hibázott. Egyszerűbb másra fogni, minthogy azt mondjuk, lehet hibázott, de kérem mutassanak egy olyan embert aki mindig tökéletesen dönt, mindamellett, nem ezen dőlt el a meccs hanem a sok kihagyott helyzeten.
Ez egy kissé egyoldalú nézőpont. Nem egy félpályánál történő bedobást nézett el, hanem olyan szituációt, ami a játékosok reakciójából egyértelmű volt, és ami befolyásolta a végeredményt. Azt pedig tartalmazza a cikk, hogy kimaradtak helyzetek. Persze mindenkinek meg lehet a maga véleménye erről.