A szervezők a mérkőzésszám lefaragásával próbálják kigazdálkodni a magas terembérleti díjak okozta hiányt.

Szerdán megtartották a szokásos év eleji Alba Liga értekezletet. A csapatok többsége jelen volt a megbeszélésen.

Masszív veszteséget termel az Alba Liga 

A találkozó elején Schneider Béla, az FVLSZ igazgatója ismerette a legutóbbi idény egyenlegét. A csapatok nevezési díja ellenére körülbelül hat millió forintos mínuszt mutatott a balansz.

Ebből a legjelentősebb összeget, közel 8 millió forintot a Főnix csarnok részére kellett átutalnia a szövetségnek két részletben. Ezen felül a biztonsági kamerák alapján készült videós összefoglalók megvágásának munkadíja körülbelül 1,1 millió forintot emésztett fel, miközben nem elírás, 80-an indították el átlagosan ezeket a videókat. Ez tehát nem jelenti azt, hogy ennyien meg is nézték őket, az is lehet, hogy csak beletekertek – hangzott el.

Felvetődött, hogy hogyan lehetne a videók nézettségét feljebb tornászni. Elhangzott, hogy annak idején sokan nézték a kispályás bajnoki összefoglalókat a Fehérvár Televízión. Az Alba Liga Facebook-oldalának jelenleg 754 követője van, ide kerültek fel a videók linkjei, maguk a videók pedig egy 81 feliratkozót számláló YouTube csatornára.

A jelen lévők nem tudtak kiötölni nagyobb elérést biztosító platformot. Az Alba Ligáról rendszeresen beszámoló, több mint 4200 követővel rendelkező FociDrukker Facebook-oldala, valamint a 444-es átlag nézőszámmal rendelkező FociDrukker YouTube csatornája minden bizonnyal nem volna alkalmas a nézőszám növelésére. 🙂

Megszavaztatták a csapatokat képviselőket, hogy igényt tartanak-e ezekre a videókra. A többség kézfeltartással jelezte, hogy igen. A döntés értelmében az idei évben is lesznek tehát összefoglalók, kerül amibe kerül.

Magasak a terembérleti díjak, 20%-kal többet kapnak a játékvezetők

Schneider Béla közölte, nehéz helyzetben van a szövetség, hiszen a terembérleti díjak, a játékvezetői díjak összességében mínuszt termelnek. A játékvezetők az új szezonra 20%-os béremelést kértek, amit meg is kapnak. Hogy mi indokolja ezt a jelentősen átlag feletti béremelést, miközben a KSH szerint augusztusban 3,4% volt az infláció, arra nem derült fény.

Egyetlen reális, drasztikus mértékű költségcsökkentési javaslatként az hangzott el, hogy a mérkőzéseknek legalább egy részét ne teremben, hanem szabadtéren játsszák le. Az időjárás erre szeptembertől novemberig, illetve márciustól májusig erre lehetőséget kínál, Székesfehérvár pedig több műfüves pályával is rendelkezik.

A kültéri lebonyolításra javaslatot gyorsan elvetette Schneider Béla, aki szerint az, ami régen volt, már nem működik. Volt olyan, aki kategorikusan kijelentette, nem hajlandó kint játszani. Annak ellenére, hogy a nagypályás küzdelmek, illetve a különféle településeken zajló, nemrég bevezetett kispályás küzdelmek is szabadtéren zajlanak, különösebb probléma nélkül, végül a kültéri, lényegesen olcsóbb lebonyolítási forma lényegében le lett söpörve az asztalról.

Az egyik Alap csoportba 6, a másikba 9 csapat került

Ezt követően szó esett a csoportok beosztásáról és a lebonyolítás módjáról. Mivel az Alba Liga szervezőinek szándéka az, hogy mindenki aznap játszhasson, amikor szeretne, ez nem kis logisztikai bravúrt kíván.

Az Alap csoportokba, azaz az első és másodosztály vegyes mezőnyébe 15 együttes jelentkezett. A fent taglalt okok miatt őket egy hatos illetve egy kilences csoportba sorolták, majd alkudozás kezdődött, hátha valaki szeretne átjelentkezni a harmadosztályba jelentkezett klubok közül az Alap csoportokba, azok közül is a kilenc fős csütörtöki csoportba. 

A szervezők ugyanis azt találták ki, hogy az ősszel kezdődő alapszakaszban az Alap A, azaz a hétfői csoport hat csapata oda-visszavágós rendszerrel döntené el, hogy melyik két együttes jut fel a Kiemelt csoportba. Ez így csapatonként 10 meccset jelentene. Az Alap B csoport tagjai viszont csak egy meccset játszanának egymással, ők 10 fős csoport esetén 9, 9 fős csoport esetén 8 meccset játszanának.

Egészen meglepő, hogy két azonos osztályban szereplő együttesnek az alap szakaszban nem ugyanannyi meccse lehet, miközben ugyanannyi pénzt fizet. Két azonos osztályban szereplő csapat tehát más rendszer szerint juthat be a rájátszásba. 

A munkaértekezlet alatt egy együttes sem szeretett volna a harmadosztályú együttesek közül átjelentkezni az Alap csoportok egyikébe sem. Az a Kincsesbánya sem, amely a legutóbbi két idényben megnyerte a saját csoportját a harmadosztályban.

Keresték a megoldást, ami nem lett meg

Elhangzott az a javaslat, hogy mindenki csak a hazai mérkőzésének napját határozhassa meg. Régen egyébként ez működött, mindenki magának foglalt pályát a Városi Kispályás Bajnokságban, és a rendszer hosszú éveken át évelődések és munkaértekezletek nélkül is fenntartható volt. Ami rég volt, elmúlt azonban, hangzott el ugyebár, bizonyára ezért kellett kikukázni a jól működő rendszert.

Felvetődött egy röpke pillanat erejéig, hogy mi a helyzet a kiírásban is szereplő kieséses feljutásos rendszerrel. Schneider Béla azt mondta, nem kényszeríthetik a csapatokat arra, hogy olyan osztályban játsszanak, amelyben nem szeretnének. Költői kérdés, hogy a kiírásban akkor miért van egy teljes pont a kieséses feljutásos rendszernek szentelve, továbbá miért van célként meghatározva az, hogy cél

„A bajnokságban elért eredmények alapján a bajnokság győztesének és helyezettjeinek megállapítása, a feljutó és kieső csapatok meghatározása“. 

Ötletként elhangzott, hogy a 15 Alap szakaszba jelentkezett csapat játsszon egy csoportban. Az egyik csapatvezető azt javasolta, hívják meg környékbeli települések bajnokságainak csapatait. Persze kérdés, hogy mennyire reális, hogy aki Sárbogárdon szerepel a kispályás bajnokságban, be fog-e utazni Székesfehérvárra. Jó eséllyel nem, hiszen nem véletlenül jelentkezett a bogárdi bajnokságba.

Papíron még nem dőlt el semmi

Az tehát továbbra is képlékeny, hogy milyen rendszer szerint bonyolítják majd le az Alap csoportok küzdelmeit. Az eredeti elképzelés szerint az Alap a osztály hat csapata hétfőnként fog játszani a Főnixben, míg az Alap b osztály kilenc csapata csütörtökönként mérkőzik meg egymással.

Jelen állás szerint az Alap a csoportból kettő, az Alap b-ből három együttes jut fel a Kiemelt csoportba, az öt együttes oda-visszavágós rendszerben mérkőzik meg egymással. Aki nem jut fel, az a másodosztály bajnoki címéért küzdhet tavasszal egy körben, azaz nem lesz visszavágó.

Apró költségcsökkentés, ami miatt senki sem emelte fel a hangját, hogy a legutóbbi szezonban 6 csapat volt a Kiemelt csoportban, azaz a csapatoknak 10 mérkőzése volt a rájátszásban. Most az 5 együttesnek értelemszerűen csak 8 meccse lesz, ugyanannyi pénzért tehát kevesebb mérkőzést játszhatnak.

„Vigyázat, a termék kisebb lett“ – illene ide a figyelmeztető tábla.

A harmadosztályú csapatok lepődtek csak meg igazán

Még nagyobb meglepetést okozott a harmadosztályú bajnokságok lebonyolításának tervezett módja. Három 12 fős csoport jött létre, akik ősszel elkezdenék a pontvadászatot a szokásos módon, azaz mindenki játszana mindenkivel egy kört. A csapatok képviselői minden bizonnyal elkezdtek számolgatni, hogy 22 bajnoki meccs, 11 ősszel, 11 tavasszal, nem is rossz.

Csakhogy ekkor jött a csavar. A rájátszásos rendszer.

A pontvadászat a szeptember 30-i héten kezdődnek, és december első hetében érne véget az őszi szezon. Ez azt jelenti, hogy az iskolai szüneteket is beleszámítva – mivel akkor minden székesfehérvári kispályás bajnokság szünetel – nem játszanák le az összes első körös meccset, néhány maradna februárra. Az első kör után kialakuló eredménysor alapján felsőházat és alsóházat hirdetnének minden csoportban.

Példa:
A III/a csoport 1-6. helyezettje egykörös meccsel eldöntené, ki a legjobb. Az alsóház, azaz a 7-12. helyezett együttesek azért vetekedhetnének, hogy ki lesz a hetedik. Amellett, hogy az alsóházi együtteseknek így a rájátszásban semmilyen értelmes tétje nem lenne a találkozóknak, összességében minden csapatnak kevesebb meccse lenne. Így bonyolítanák ugyanis le a III/b és a III/c csoportokat is. Ezt megelőzően egy hetedik helyen fordult együttes egy szoros bajnokságban még simán lehetett egyébként harmadik.

Emlékeztetőül: a legutóbbi idényben a III/a csoport csapatai 20, a III/b és a III/c csapatai 18 bajnoki meccset játszhattak. Most több pénzért kevesebb mérkőzése lenne mindenkinek, hiszen 16 mérkőzésből állna a harmadosztály alapszakasza a rájátszással kombinálva – feltéve, ha az alsóházi csapatoknál minden együttes érez késztetést arra, hogy öldöklő csatát vívjon a hetedik helyért. 

Legvégül egy olyan javaslat hangzott el, amely növelné a mérkőzésszámot, de ezzel együtt a kiadások is növekednének. Az egyik csapat képviselője azt mondta, szívesen fizetnének többet, csak legyen több meccs. Ekkor az Alba Liga Kupára terelődött a szó.

Egyszer már hatalmas bukás volt az Alba Liga Kupa

 A legutóbbi idényben nem volt nagy sikere a sorozatnak. Nem csoda, hiszen 30 ezer forintos nevezési díjért mindössze két mérkőzést garantálnak a szervezők, aki mindkét meccsén kikap, annak meccsnként 15 ezer forintjába fájt a kupasorozatban való részvétel, ami valljuk meg, kissé borsos ár egy 50 perces mérkőzésért. Ennyi pénzért egy egésznapos tornán is részt vehet egy együttes.

Emlékeztetőül: összesen 4 csapat nevezett a 47 együttesből a legutóbbi idényben, az egyik pedig az első fordulóban elszenvedett 15-1-es vereséget követően a második meccsre már ki sem állt.

Döntés tehát egyik bajnoki osztály lebonyolítási szisztémájáról, valamint a konkrét csoportbeosztásokról sem született, csupán annyit tudunk biztosan, hogy a pontvadászatok a szeptember 30-i héten kezdődhetnek el.

Nyitókép: FociDrukker.com