#reklám #idegrendszer #stressz

Előfordult már, hogy egy ártalmatlan megjegyzés mély szorongást váltott ki Önből, miközben máskor komoly kihívások közepette is nyugodt tudott maradni? Mi okozza ezeket az ellentétes reakciókat bennünk? Hogyan alakulnak ki azok az idegi válaszok, amelyek menekülésre, lefagyásra vagy társas kapcsolódásra sarkallnak minket?

Az elmúlt évtizedek egyik jelentős idegtudományi felfedezése, a polivagális elmélet, választ ad ezekre a kérdésekre. Stephen Porges amerikai pszichofiziológus elmélete mély változásokat hozott a pszichológia, idegtudomány, és traumaterápia területén.

A polivagális elmélet három fontos idegrendszeri folyamatra, a dorsalis vagusra, a szimpatikus rendszerre és a ventralis vagusra épít. Ezek az elemek segítenek megérteni, miért reagálunk bizonyos helyzetekben eltérően. A személyiségzavarok hátterében az idegi válaszok extrém működése (is) áll, amely meghatározza, hogy mit élünk meg stresszhelyzetnek, a stresszhelyzetben hogyan viselkedünk.

Az idegrendszer szerepe

Az idegrendszer két fő részből áll: a szomatikus és az autonóm részből, amelyek közül utóbbi nem tudatosan irányítható. Ez az autonóm szakasz szabályozza többek között az emésztést és a szívverést. A hagyományos megközelítés szerint az autonóm rendszer két ágra bontott: a szimpatikus idegrendszer felkészíti a testet a „harcra vagy menekülésre”, míg a paraszimpatikus rendszer a „pihenj és eméssz” állapotért felelős. Porges elmélete szerint viszont a paraszimpatikus rendszer bolygóidegének két különböző funkciója is van, amelyek különböző evolúciós válaszokat képviselnek.

Idegrendszeri válaszok és stressz

A polivagális elmélet három fő idegrendszeri választ különböztet meg. Az első csoportba, a ventralis vagus alá esik a szociális elköteleződés mechanizmusai. Itt a nyugalom és a kapcsolódás képessége fejlett önszabályozó funkciókra utal. Az evolúció során ez a magatartás a gyermek-szülő kapcsolatok alapján alakult ki.

A második válasz a szimpatikus aktiváció, amely a „harcolj vagy fuss” reakcióra jellemző. Ez a válaszreakció gyors pulzusszám-emelkedést és intenzív fókuszt eredményez, mindezt a túlélés érdekében. A harmadik válasz a dorzális vagális reakció, amely lefagyást vagy disszociációt eredményez.

Neurocepció és stressz kiváltók

A polivagális elmélet fontos eleme a neurocepció. Ez a tudatalatti folyamat automatikusan figyeli és értékeli környezetünk biztonsági szintjét. Függetlenül attól, hogy mit választana tudatosan az agyunk, ezek a neuronpályák már határoznak arról, hogy valami biztonságos vagy veszélyes. Akár egy egyszerű emlék vagy testtartás is kiválthat szorongást, mert az idegrendszer túlélési ösztön alapján működik, nem pedig logikai megfontolások alapján.

Ez az automatikus folyamat gyakran okoz nehézségeket azoknál, akik trauma vagy szorongásos zavar áldozatai. Az oka nem abban keresendő, hogy az idegrendszerük nem érzékeli a biztonságos helyzeteket; inkább arról van szó, hogy a neurocepció szorongást eredményez, ha a ventralis vagus rendszer nem tud aktiválódni.

Stresszreakciók kezelése

Fontos, hogy képesek legyünk visszatérni a ventralis vagus által irányított nyugodt állapotba, ha a veszély elmúlt. Csak így lehet elsajátítani a rugalmas stresszkezelést és a helyes önszabályozás képességét.

A hasizom-koncentrációval végzett mély légzés az autonóm rendszer nyugtatására is alkalmazható. Más módszerek közé tartozik a hangszálak, légzésünk mobilizálása dudorászással vagy zenehallgatással. Továbbá, a bizalmat adó kapcsolatokban kialakuló szemkontaktus, természetben való tartózkodás és séta elősegíthetik a testi érzések és negatív érzelmek feldolgozását.

A labdarúgás világa is megmutatja, hogyan működik az idegrendszeri válasz: akár a pályán, akár a rajongók között. Egy mérkőzés során a nézők gyakran tapasztalnak szimpatikus aktivációt, ahogy drukkolnak, vagy éppen a csapat teljesítménye miatt izgulnak. Mindez a stresszre adott válaszok és érzelemfeldolgozás dinamikájára vezethető vissza.

Az OnlinePszichológus szakemberei magas szakmai színvonalú támogatást nyújtanak azoknak, akik szeretnék megérteni és kezelni ezeket a bonyolult neurális reakciókat. Ha többet szeretne megtudni magáról és arról, hogyan illeszkedik életébe a polivagális elmélet, vegyen részt egy konzultáción, ahol mélyebb betekintést nyerhet a stresszorok mögött álló mechanizmusokba.