A magyar labdarúgó válogatott története a 20. század elejéig nyúlik vissza. Az érzékükről, technikai tudásukról és taktikai érzékükről ismert csapat számos dicsőséges pillanatot és mélypontokat is átélt az európai versenyeken. Cikkünkben a hazai csapat európai versenyeken való részvételét fogjuk elemezni a történelem során. 

Érdekes tények a futballról:

 A piros és sárga lapokat a futballban Ken Aston játékvezető vezette be 1966-ban, amelyet a közlekedési lámpa ihletett. Először az 1970-es világbajnokságon használták, hogy egyértelműen jelezzék a figyelmeztetéseket és a kizárásokat.

Mivel a labdarúgás a világ legnépszerűbb sportja, a mai napig sokan imádnak rá fogadni, ráadásul a sportfogadás ma már sokkal egyszerűbb, mint régen. A fogadóirodák szolgáltatásai, például a Bet365 előnyök élvezete is hozzájárul ehhez a népszerűséghez.

Korai évek és a labdarúgó Európa Bajnokság előtti korszak

Az Európa-bajnokság kezdete előtt Magyarország már a nemzetközi porondon volt. A “Mighty Magyarok” néven ismert hazai csapat az 1950-es években a világ egyik legjobb csapata volt, az alábbi nevek pedig meghatározó játékosai voltak az akkori keretnek:

• Puskás Ferenc
• Kocsis Sándor
• Hidegkuti Nándor 

Az Európa-bajnokságot 1960-ban hozták létre, amelyet akkor még Európa-kupának hívtak. Magyarország már korán kiemelkedő teljesítménye kiválóan megalapozta a nemzetközi labdarúgásban való részvételét az újonnan alakult eseményekben.

1960-as évek

Az első Európai Nemzetek Kupája 1960-ban zajlott, de a nyitó tornán Magyarország nem vett részt. 1964-ben azonban a második versenyen debütáltunk Franciaországgal szemben, amely kieséses formátumú volt. Magyarország tehetséges csapata 5-2-es összesítéssel győzte le Franciaországot, ezzel pedig bebiztosította helyét a döntőben. Az elődöntőben Spanyolországgal mérkőztek meg, akik ellen a magyar csapat 2-1-re vesztett. A vereség ellenére a csapat összeszedte magát, és Dánia ellen 3-1-re nyertek, így megkapták az első EB-szereplésükön a harmadik helyet.

1970-es évek

A sikerek ellenére az 1970-es évek nem alakultak a legjobban a magyar válogatott számára. Habár továbbra is rendkívül tehetséges volt a keret, Magyarország sem 1972-ben, sem pedig 1976-ban nem jutott ki az Európa-bajnokságra. A csapat azért küzdött, hogy megismételhessék a hatvanas évek sikereit, azonban a futball rajongók számára elég nagy csalódás volt, hogy nem jutott ki a csapat.

1980-as évek

A magyar labdarúgó válogatott keret az 1980-as években újult erőre kapott, és kijutott az 1984-es, Franciaországban megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra. A verseny tulajdonképpen kibővített formában zajlott, és 8 csapatot két csoportra osztottak. Magyarország a B csoportba került Belgium, Dánia és Franciaország mellé.

Sajnos Magyarország teljesítménye nem volt elég az erős csapatok legyőzéséhez, így Belgiumtól és Franciaországtól vereséget szenvedtek, Dániával pedig döntetlen lett az eredmény. Ennek következtében Magyarország a csoport végén végzett, és kiesett a tornából.

1990-es évek

Az 1990-es évek szintén egy kihívásokkal teli időszak volt a magyar futball-világ számára, ugyanis a válogatott a versenyelőny megőrzéséért küzdött, ami az európai versenyeken nyújtott teljesítményüket tükrözte. Magyarország így 1992-ben, 1996-ban és 2000-ben sem jutott ki az Európa-bajnokságra.

2000-es évek

Ezek a küzdelmek sajnos a 2000-es évek elején is folytatódtak. Magyarország sem 2004-ban, sem pedig 2008-ban nem tudott kijutni. Szakértők szerint a potenciál meg volt a csapatban, viszont hiányzott belőle az összhang és a minőség, ami ahhoz szükséges, hogy egy csapat jól teljesítsen a tornán.

Gera Zoltán, magyar válogatott labdarúgó véleménye a nyomásról, amit a foci okoz:

“A játékosokon, az edzőkön mindig van nyomás, függetlenül attól, hogy milyen szinten, milyen célokért játszik a csapat. Az a kérdés, ki, hogyan viseli ezt a nyomást. Én nem pakolok magamra felesleges terheket.”

2010-től napjainkig

A 2010-es évek azonban fordulást hoztak, és elég nagy sebességgel tértek vissza a magyar labdarúgó válogatott játékosok. A több évtizedes csalódás után Magyarország végül kijutott a 2016-os, szintén Franciaországban megrendezett Európa-bajnokságra. Ez az eredmény tulajdonképpen a magyar válogatott eb csapat erőfeszítésének bizonyítéka volt, amelyet azért tettek, hogy a hazai labdarúgást újjáélesszék és egy új generációt alkossanak tehetséges játékosokból.

Magyarország ezen a mérkőzésen Portugáliával, Izlanddal és Ausztriával játszott, A hazai csapat az utolsó mérkőzésen 3-3-as döntetlent játszott Portugáliával, így a csoport élére kerültek. A nyolcaddöntőben Magyarország Belgiummal játszott, ez azonban a magyarok 4-0-s vereségével végződött.

A magyar válogatott az UEFA Euro 2020 kvalifikációjával folytatta útját, amit végül 2021-ben rendeztek. Ekkor Magyarország a valaha volt egyik legerősebb csoportjába került, ahol olyan csapatokkal versenyeztek, mint Franciaország, Németország és Portugália. Hazánk csapata dicséretes teljesítményt nyújtott, azonban az erőfeszítések ellenére kiesett a tornából. Ez természetesen nem bátorította el őket, és információk szerint nagyban készülnek az Európa-bajnokság 2024 évében rendezett eseményre.

Puskás Ferenc ezt válaszolta, amikor megkérdezték, hogy mi a jó foci titka: “Nincs titok. Szerettünk, akartunk és tudtunk focizni.”

Következtetés

A magyar válogatott európai szereplésének története tehát a csúcsokról és a mélypontokról szól. Ahogy Magyarország folyamatosan fejlesztő labdarúgó infrastruktúráját, a jövő ígéretes a válogatott számára. Éppen ezért, valószínűleg mindenki kíváncsian várja, hogy a hazai válogatott hogyan fog teljesíteni a 2024-es labdarúgó-európa-bajnokság során.

Szerzői vélemény:

Az Európa-bajnoki történelem során az a talpraesettség és elszántság, amit Magyarország tanúsított, jól példázza a kitartó szellemet, amely meghatározza a magyar futballt.