Pikírt tudósítás született a találkozóról, melyen 2 perccel a szünet után emberelőnybe került a Fehérvárcsurgó, mégsem szerzett pontot.

A Fehérvárcsurgó tudósítója így fogalmazott:

„Reménykedve vártuk aktuális ellenfelünket, talán ma sikerül győznünk, mert a korábbiakban ez nem igazán jött össze, legfeljebb edzőmérkőzésen.

Nem történt semmi meglepő az első félidőben, a Mór ügyesen járatta a labdát, mi meg próbáltuk lezárni a területeket, viszonylag sikeresen. Jött azonban egy remek átlövés (hazai díszkísérettel), 0-1, és ugrott a tervünk, mert ezután ellenfelünk visszazárt. Sebaj, eddig se kontráztunk jól, próbáljuk meg felállt védelemre – az se megy.

Nincs gond, emberelőnybe kerültünk, ráadásul védőt támadóra is cseréltünk, bízva abban, hogy a hátralévő 42 (!!) percben sikerül két gólt szereznünk. Sikerült is, egy szöglet után szépen készítettük az érkező csatár elé, csak rossz kapu előtt, 0-2. És nehogy összeszedjük magunkat, gyorsan kaptunk még egy gombócot, hiszen három a magyar igazság. A ráadást kapusunk védte, így megúsztuk 0-3-mal.

Újfent, a múlt hetihez hasonlóan sokat tettünk ellenfelünk győzelméért. Az „előrelépés” viszont már látszik: eddig 7 büntetőt ítéltek ellenünk az ősszel, de ma egyet sem.”

Fehérvárcsurgó – Mór II. 0-3 (0-1)
Fehérvárcsurgó, vezette: Mogyorósi Tibor

Fehérvárcsurgó: Guti – Nagy, Veres, Baksa (Bernáth), Csányi (Vavró), Varga (Bernáth), Herczeg, Baksa, Dreska (Kardos), Csány (Kaifis), Lascsik.
Mór II: Nagy M. – Erni, Vadkerti, Schábel, Klein, Folytyik, Koller, Dreska, Krajcsovics (Nyevrikel), Wachtler, Ács (Elek).

Gól: Vadkerti (14.), Fojtyik (67.), Krajcsovics (69.)
Kiállítva: Schábel (47., Mór II.)